Bevezetés – alapfogalmak

A Python egy általános célú, magas szintű, interaktív, objektum orientált programozási nyelv, melyet Guido van Rossum holland programozó kezdett el fejleszteni 1989 végén, majd hozott nyilvánosságra 1991-ben. A nyelv tervezési filozófiája az „olvashatóságot” és a programozói munka megkönnyítését helyezi előtérbe a futási sebességgel szemben.

A Python nyelv hordozható, azazelérhető különféle Linux (Raspbian) és Windows operációs rendszerek, valamint macOSoperációs rendszer alatt is. Ingyenes és korlátozás nélkül használható. Egyszerű szintaxis(-> az adott programozási nyelv formai szabályai) jellemzi, így tömör, könnyen olvasható programok írhatók Pythonban. A Python folyamatosan fejlődő nyelv, ami mögött lelkes felhasználók és fejlesztők közössége áll, akiknek többsége támogatja a szabad szoftvereket.

A Python értelmező és a sokrétű, alaposan kidolgozott alap-könyvtár (Standard Library) szabadon elérhető és felhasználható akár forráskódként, akár bináris formában minden jelentősebb platformra a Python weboldaláról. Ugyanitt találhatóak hivatkozások külső fejlesztésű modulokra, programokra és eszközökre, és kiegészítő dokumentációkra.

Telepítés – használat

A Python legfrissebb változata jelen segédlet írásának idején a 3.8.0 verzió. (ReleaseDate: Oct. 14, 2019). Linux és macOS operációs rendszerek alatt általában alapból telepítve van a Python megfelelő verziója. A Raspberry Pi számítógépen futó Raspbian operációs rendszernek része a Python 3. A Windows operációs rendszer alá külön lehet letölteni és telepíteni a https://www.python.org oldalról.

A Python nyelvnek két nagy verziója van, a Python 3 és a Python 2. A Python 3 olyan újításokat tartalmaz, amik miatt a változat visszafelé nem kompatibilis a korábbi verzióval. Ebben a leírásban a Python 3-at használjuk, és ennek a telepítését javasoljuk az Olvasónak is.

Python környezet telepítése

A telepítés után indítható a Python Shell (héj) program, aminek parancsértelmező ablaka a következőképpen néz ki:

Python shell

Az ablakban tesztelhetők a Python parancsok, ha program scriptet kívánunk írni, akkor a file menü new file menüpontjával tudunk ehhez ablakot nyitni.

Script ablak

Az ide begépelt parancsok nem kerülnek azonnal végrehajtásra, hanem mentés után a Run menü Runmodule parancsával futtathatók.

A Shell-ben tesztelhetjük a parancsokat. Példaként nézzük meg, hogy a Python hogyan kezeli a változókat! (-> a memóriának egy bizonyos rekeszét, amelyben adatokat kívánunk tárolni, és később visszaolvasni, változónak nevezzük és a nevével „hivatkozzuk”.)

Első programunk futtatása

Az egyszerű példában egyenként gépeljük be a sorokat, és mindegyik végén nyomjuk le az Enter billentyűt. Az első három sor egyszerű értékadás, amivel egyben definiáljuk is az a, b, c változók típusát is. Az „a” és a „b” változók számérték, a „c” pedig szöveg (string – karakterfüzér) tárolására alkalmas változó. A következő sorban a print parancs hatására a Shell kiírja a változók értékét.

Folytatva a gépelést a változók értékével műveleteket is végezhetünk:

Műveletek eredménye

Ha a változókkal nem csak egyszer szeretnénk elvégezni a műveleteket, akkor célszerű a parancsokat egy programban elhelyezni, így tetszőleges alkalommal tudjuk futtatni a scriptet.

a = int (input ("első szám:"))
b = int (input ("második szám:"))
print ("a két szám szorzata:", a*b)

A programban szereplő python 3 függvények:

input(prompt) 		adatbekérés felhasználótól.
print() to display 	adatkiírás a konzolra.

Az input () függvény beolvas egy bemeneti eszközről, például a billentyűzetről egy bevitt sort, és azt karakterlánccá konvertálja. Ezt a bevitt karakterláncot felhasználhatjuk a Python kódban. Így olvashatjuk be pl. a műveletünkhöz a számokat. Az így bevitt adatok azonban még nem numerikus (szám) értékek, a művelet elvégzéshez számmá kell őket konvertálni. Erre szolgál az input függvény elé írt int (interger – egész szám) parancs, aminek hatására az „a” illetve a „b” változókba a string formátumban beolvasott értékek számmá konvertálva kerülnek beírásra.

A program illetve a futás eredménye a konzolon:

Változók konverziója

Ha nem csak egész számokkal szeretnénk műveleteket végezni, akkor az adatbevitelre használt változókat egész típusúról tizedes tört tárolására is alkalmas un. „float” típusúra kell változtatni. A program a változtatás után:

Float típusú változók

Az első lecke zárásaként nézzünk egy példát két karakteres típusú (string) adattal való műveletvégzésre!

String típusú változók

A program futási eredménye:

Adatbekérés string típusú változóba, futtatás eredménye