Fizikai számítástechnika

Ezen szöveg szerkesztését inspirálta (nem csak az Ő cikke) Zach Shelby cikke (aki a Micro:bit Foundation alapító elnöke, és most leköszön és visszatér az Arm-hoz).

Három nagy ipari forradalom rázta meg eddig a történelmet, és minden jel arra utal, hogy a negyedik éppen napjainkban dübörög. Amit egykor a gőzgép vagy a futószalag jelentett a világnak, az napjainkban az ún. Internet of Things (IoT).

Hogy mit is fed ez az elnevezés? Igen leegyszerűsítve a robotok és gépek olyan rendszerét, amit
szenzorok és szoftverek kapcsolnak össze, és amelyek képesek adatgyűjtésre, majd azok egymás közötti cseréjére. Ezek a rendszerek tehát nem csupán szoftverek, hanem rendelkeznek kézzelfogható részekkel, amiket a kapott adatok alapján a lehető legoptimálisabban lehet irányítani, és ami végül gazdasági haszon formájában is realizálódik.

Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy jött egytechnológia, ami miatt aztán sokan elvesztik a munkájukat. Persze, a változást senki nem tűri jól, pláne ha az épp a munkát érinti, de azért az látszik, hogy az ember a végén mégiscsak dolgozik, de egy még fontosabb, összetettebb, érdekesebb munkát kapott a monoton “embergép-szerű” munka helyett. A mostani, negyedik ipari forradalom sem más ebben: most a munkát az okosrobotok veszik el, a modern technológia pedig, ami ezt lehetővé teszi, a digitalizáció, ennek a forradalomnak a “gőzgépei” a kiber-fizikai rendszerek és a digitalizáció.

Ez azt jelenti röviden, hogy új munkakörök, új termékek, ellátási láncok, gyártási folyamatok születnek, az informatikusok és az informatikai tudás még értékesebb lesz. Éppen ezért valószínűleg azok a gazdaságok lesznek a nagy nyertesei, amelyek a magas hozzáadott-értékű, sok befektetést igénylő digitális termelésre rendezkednek be. És ez egy olyan terület, ahol Magyarországnak és Európának is van keresnivalója.

Az új világ más követelményeket támaszt majd a jövő dolgozóival szemben, a World Economic Forum tanulmánya szerint 5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban – igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. Természetesen a megszűnő és az előálló munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik, ezért óriási felelőssége van az országok oktatáspolitikáinak abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

Számítástechnika és fizika

A számítástechnika (számítógépek, computer science stb.) a fizikának és a matematikának a
gyermeke, de mióta felnőtt, önállóvá vált és részben saját útját járja.
Mi a fizikai számítástechnika?

Physical computing

(Wikipedia)

A fizikai számítástechnika olyan interaktív fizikai rendszereket hoz létre, amelyek olyan szoftvereket és hardvert használnak, amelyek érzékelik és válaszolnak az analóg világra.

Tágabb értelemben a fizikai számítástechnika kreatív keretet jelent az emberi kapcsolatok megértéséhez a digitális világhoz.

Gyakorlati használatban a kifejezés leginkább kézzel készített művészeti, tervezési vagy DIY hobbi projekteket ír le, szenzorokat és mikrokontrollereket használ, hogy analóg bemeneteket lehessen átprogramozni egy szoftverrendszerbe , és / vagy vezérelhessék az elektromechanikus eszközöket, mint például motorokat , szervókat, világítást vagy egyéb hardvert.

Az óriási technológiai és társadalmi változások idején élünk, mivel a hozzáférési technológia akadályai eltűnnek (régóta léteznek mikrovezérlők, csak egyszerű ember számára nehezen lehetett programozni). Az iparág vezetőinek, mérnökeinek és oktatóinak kötelességünk, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az egész világon minden gyermeknek hozzáférést kell biztosítani az alapvető digitális készségekhez és a technológiával való innovációhoz.

A BBC elkezdte a micro:bit projektet, amelyhez olyan módszereket keresett, amelyek segítségével az Egyesült Királyságban a 35 évvel az eredeti BBC micro (otthoni számítógép) után digitális készségeket hozhatnak a fiatalok számára.

Köszönhetően hihetetlen csapatunknak és közösségünknek, a micro:bitnek köszönhetően az ifjúsági technológiai oktatás globális mozgalmává vált. A jövőkép a szervezet kulcsa, különösen a magas szintű célok elérése érdekében. Az első dolog, amit a Micro: bit Foundation alapításakor kezdtem el dolgozni, egy lenyűgöző látásmód létrehozása volt: “A jövőben minden gyermek feltaláló lesz”

Azáltal, hogy fizikai számítástechnikát tanítunk (?) a gyermekeknek az egész világon a nemzeti iskolai rendszerben, drámai módon növeljük a tudósok, a mérnökök és a fejlesztők potenciális csoportját.

Úgy gondolok, a fizikai számítástechnikára, mint egy utazásra. Általános iskolában kezdjük a micro:bittel kezdődik a technológia találmány és kódolás. Középiskolába és az egyetemen jöhetnek, olyan platformok, mint az Arduino és a Raspberry Pi. Végül, akiknek még mindig van kitartásuk jöhet az ipar!

Mire a gyerekek felnőttek lesznek, a programozás alapfokú ismerete már olyan követelmény lesz, mint manapság a nyelvtudás. A követelmények teljesítéséig a gyerekek játékos módszerekkel jutnak el.

 Sokak szerint a programozás a 21. század egyik legfontosabb képessége. 

A programozás oktatásán túl teljesen alkalmas az eszköz a fizikai számítástechnika tanítására.

Vígvári György

A cikk a MálnaSuli és Vígvári György, a Vígvári Rendszerház vezetőjének együttműködésében került újrapublikálásra.